Címlap
Minden idők legnagyobb felvásárlása a félvezetőpiacon
A másik nagy konkurens chipgyártót, az NXP Semiconductors-t vásárolta fel bődületes összegért a Qualcomm. Ezzel együtt a cég portfóliója is bővül, újabb piacokra vásárolja be magát.
A korábban híresztelt 30 milliárd dollárnál is többért, pontosan 47 milliárd dollárért vásárolta fel a Qualcomm a holland NXP félvezetőgyártót. A két chipgyártó óriás múlt héten egyezett meg, de csak ma közölte a hírt hivatalosan a Qualcomm. Ez minden idők eddigi legnagyobb félvezető-felvásárlása.
Az akvizícióval egy kombinált cég jön létre, amelynek az együttes évi árbevétele érheti el a 30 milliárd dollárt. Az NXP az egyik legnagyobb beszállító többek közt az autóiparban, a hálózati és biztonsági piacokon, az elemzők szerint is az NXP ezen piacokon való markáns jelenléte lehetett a Qualcomm fő motivációja a felvásárlásban.

Nem csak konkurenst kebelez be, de bővül is a portfólió
Forrás: AFPA Qualcomm így nem csak egy konkurenst kebelez be, de egyben portfóliója is tovább bővül, amivel kiegészíti saját mobil, IoT és vezeték nélküli rádió szolgáltatásait. Ez segít a vállalatnak továbbra is megőrizni kulcsfontosságú szerepét a chipgyártó piacon, ahol kezdenek egyre dominánsabbá válni a netre kötött járművek, és a digitális biztonság.
Ezzel a felvásárlással bővül tovább az idei nagy üzletek sora. Nyáron a SoftBank vette meg 32 milliárd dollárért az ARM-et, az Analog Devices pedig 14,8 milliárd dollárért a Linear Technology-t. Tavaly az Intel kebelezte be 15 millióért az Alterát, míg az Avago 37 milliárdot adott a Broadcomért.
Magyar zsarolóvírus szedi áldozatait
Az Avast Threat Labs biztonsági szakemberei új zsarolóvírust azonosítottak, ami a jól ismert Lockyt próbálja imitálni. A kártevőt magyar támadó írhatta, erről kapta a nevét (Hungarian Locky).
A kártevő viselkedésének elemzése során kiderült, hogy titkosítja a felhasználó fájljait, és a .locky kiterjesztést fűzi hozzájuk. Ezért a Locky nevű zsarolóra gyanakodtak először a kutatók, de az már nem használja a .locky kiterjesztést, helyette a .shit, vagy .thor-t fűzi a fájlnevekhez. Emellett a Locky más azonosítóit sem fedezték fel a Hucky mintáján.

A Hucky ezt az üzenetet hagyja a felhasználónak
Forrás: AvastAz Avast biztonságos tesztkörnyezetben vizsgálta a kódot, ami a Lockyhoz hasonló jelenségeket produkál: a fertőzött gép hátterén a zsaroló utasításai láthatók, ugyanazzal a betűtípussal és színekkel, mint a Locky esetében is.
A titkosítási folyamat is hasonlít: egy véletlenszerűen generált AES titkosítási kulcsot használ a fájlok védésére, ezt tovább titkosítja egy nyilvános RSA kulcssal is. A Hucky viszont offline is képes titkosítani a fájlokat, míg a Lockey egy szerverről tölti le a nyilvános kulcsot.
Ám míg a Locky bitcoinban követeli a váltságdíjat egy Tor-hálózaton található oldalon keresztül, addig Hucky egy e-mailt kér a megadott felhasználói azonosítóval egy Mail2Tor címre.
Emellett a Hucky egy kis lakatot is elhelyez a jobb felső sarokban "Locky" felirattal, míg az eredeti zsaroló nem használja ezt a vizuális elemet.

Más fájlokban is használt magyar kifejezéseket a vírus készítője
Forrás: AvastTöbb magyar vonatkozást is találtak a vizsgálat közben, a rootban talált fájlok elnevezései is magyar anyanyelvű készítőről árulkodnak, például „semmi.exe", vagy „turul.exe". A készítő neve nagy valószínűséggel Dani lehet, a projektet pedig „titkoss" névre keresztelte.
Az eddigi áldozatok is magyarok,
ezért alacsony a zsaroló jelenléte.
Korábban már több nagy, ismertebb zsaroló viselkedését próbálták utánozni kisebb, új vírusok, mert így nagyobb az esély arra, hogy a felhasználók megijednek.
Védekezés
A zsarolóvírusok ellen a leghatékonyabb a megelőzés, az Avast az alábbiakat javasolja, és hangsúlyozza sokadjára is:
- Ne nyissunk meg gyanús csatolmányokat!
- Tiltsuk le a Microsoft Office alapértelmezett makróit, hogy azok ne nyissák meg a gyanús fájlokat!
- Mindig készítsünk biztonsági mentést a fontos fájlokról!
- Bizonyosodjunk meg arról, hogy naprakész a rendszerünk, és az általunk használt appok, röviden: mindig frissítsünk!
- Mindenképp legyen telepítve antivírus-szoftver a számítógépre és a mobileszközeinkre.
Alkoholt gyárthatunk vízből és levegőből
A tudatmódosító szeszek gyártása még soha nem volt ilyen egyszerű: a nanotechnológiának köszönhetően csak némi szén-dioxid és víz kell hozzá.
Az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium tudósai éppen azon munkálkodtak, hogy a klímaváltozást okozó szén-dioxidot valahogyan metanollá alakítsák, ami elfogyasztva vakságot okoz, amikor a kísérletük eredménye ennél sokkal lett: etanolt állítottak elő.

A legjobb az egészben, hogy az átalakítás nagyon kis külső támogatást igényel. A kutatást vezető Alex Rondinone úgy írta le a folyamatot, mintha az égés ellentéte lenne; amikor az etanol oxigén jelenlétében ég, akkor víz és szén-dioxid jön létre. Az általuk kitalált ellentétes eljárásban a vízhez és a szén-dioxidhoz csak egy kis elektromos áramot kell hozzáadni, hogy megint etanol jöjjön létre.
Eszközük egy kis méretű csip, csupán egy négyzetcentiméteres, amit néhány atom átmérőjű tüskék borítanak. A széntüskék végeire egy-egy aprócska rézgömb van a ráültetve. A réz aprócska villámhárítóként működik, itt történik meg a szén-dioxid és a víz átalakításának kezdeti lépése, és a széntüskénél ér véget a folyamat.
A tudósok abban reménykednek, hogy sikerül majd a nanotechnológiás átalakítót nagy mennyiségben legyártani. Ebben nagy segítség, hogy az eszköz nem drága titánból vagy platinából készült, csak olcsó és könnyen beszerezhető anyagokat használtak. Az áramigény is alacsony, 1,2 voltos feszültséggel indították be a kémiai reakciót.
Már csak azt kell kitalálniuk az illetékes hatóságoknak, hogy az olcsó és egyszerű szeszgyártó szerkezetre hová ragasszák fel a zárjegyet.
INDEX
A Mars kérgéből ered a légköre egy része
A Mars atmoszférájának xenon- és kriptontartalmát már a Viking-mérések és a marsi meteoritok elemzése során is vizsgálták. Pamela Conrad, a Goddard Space Flight Center kutatója szerint azonban a korábbi vizsgálatok csak a történet egy részét tárták fel: a SAM-mérésekkel végezték az első helyszíni becsléseket, amiket összevethettek a meteoritmérésekből származó adatokkal.
A kutatókat különösen a xenon- és a kriptonizotópok légkörbeli arányai érdekelték. A csak nyomokban jelen lévő gázok és izotópok kimutatására használt módszer, a statikus tömegspektroszkópia nem új technika, de egy másik bolygón még csak a SAM-mel végezhettek ilyen méréseket.
Az új mérések nagy vonalakban megerősítették a korábbi eredményeket, de néhány izotóparány nem a várt értéket mutatta. A különbség magyarázata során a kutatók rájöttek, hogy a Mars felszínének anyagában a kémiai elemek között neutroncsere történhet. A neutronbefogásnak nevezett folyamat magyarázhatja, hogy néhány izotóp miért gyakoribb a vártnál.
Úgy tűnik, hogy a xenon 124-es és 126-os izotópjának gyakoriságát a báriumizotópok által leadott és a xenonizotópok által befogott neutronok okozhatják, míg a 80-as és 82-es tömegszámú kriptonizotópok esetében ezért a brómionok által leadott neutronok felelősek. Ezek az izotópok becsapódások után vagy a regolitból megszökő gázként kerülhettek a légkörbe.
Conrad szerint a SAM-mérések arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy a bolygó felszínének kőzetei és még nem megszilárdult anyaga dinamikus módon járulhattak hozzá a légkör xenon- és kriptontartalmának növeléséhez. A Föld és a Mars atmoszférájában jelentősen különbözik a xenon- és kriptonizotópok aránya – főleg a 129-es tömegszámú xenonizotóp esetében, amiből a Mars légkörében sokkal több van, mint a Földében.

A Curiosity mérései alapján a Mars felszínének anyagában zajló kémiai folyamatok magyarázhatják, hogy a xenon- és a kriptonizotópok miért gyakoribbak a légkörben a vártnál. A bárium- és brómizotópok által a kozmikus sugárzás hatására leadott és a xenon- és kriptonizotópok által befogott neutronok hatása is módosítja az izotóparányokat.
Michael Meyer, a NASA Mars Exploration Program vezető kutatója szerint a kripton és a xenon hat, illetve kilenc különböző izotópjának helyszíni mérései egyedülálló lehetőséget biztosítottak a Mars légköre és kérge közötti összetett kölcsönhatás vizsgálatára, az ilyen kölcsönhatások felismerése pedig hozzájárulhat a bolygófejlődés jobb megértéséhez.
(Borítókép: NASA/JPL-Caltech/MSSS)