Szigetvilág

Ne maradj le semmiről!

Tököl

Tököl
 
Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szigetszentmiklósi
Jogállás város
Polgármester Hoffman Pál (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2316
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 10 050 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 265,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,49 km²
Időzóna CET, UTC+1

Tököl város története


A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. Más források szerint a "Tököl" név a "tökély", "tökéletes" szóval áll rokonságban, Árpád fejedelem lovászának neve pedig a "Csepel" névben maradt volna fenn. A 16. században mezőváros, a csepeli ispán székhelye.

Tököl lakosságából 1200 család horvát (sokác, bunyevác), valamint 300 család német származású. Ennek gyökerei a 17. századba nyúlnak vissza, és a község gazdasági és kulturális életére is kihat a nemzetiségek jelenléte. Az előkerült csiszolt kőkori leletek bizonyítják, hogy a terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A földbe vájt kunyhók, kagylóhéjak, megkövesedett állati maradványok, tűzhelynyomok, kőpengék, őrlőkövek stb. jelzik az egykor itt élt emberek mindennapi eszközhasználatát. Az itt élő rézkori népek a Laposka-skela dűlőben az 1870 körül előkerült i. e. 2000 körüli kultúra utolsó leletei alapján a harang alakú edényes kultúrához tartoztak.

A magyarság honfoglalásakor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. A település első, okleveles említése 1270-ből való. IV. László király parancsára a határt bejárva a Nyulak-szigeti apácák kapták meg a területet. A következő, 1319-ból és 1324-ból ismert feljegyzések a falu adómentességét, kedvező helyzetét említik. A 15. századra Tököl ismét királyi birtok, ahol jelentős számban éltek kézművesek. Erre utalnak a korai iratokban fennmaradt családnevek is, amelyek közül a legismertebbek: Molnár, Ács, Takács, Kovács.

A 16. század elejére a krónikák már Tököl mezővárosról szólnak. A helybeli bíró egyúttal a sziget ispánja is. Ekkor elég jelentős hely ahhoz, hogy a királyi gyermekeket időnként itt szállásolják el. A török uralom időszakában a település egy időre lakatlanná vált. A töröknek e területről történt kiűzése után Savoyai Jenő herceg lett a sziget és ezáltal a falu új birtokosa, aki kedvező feltételekkel hívott ide katolikus német telepeseket. Ebben az időben visszatelepültek a katolikus rácok (sokácok, bunyevácok, illírek) is.

A német telepesekkel Tökölt ismét a jelentősebb községek között tartották számon. Első ismert pecsétje 1728-ból való, rajta a falu címerével. Az állított, ovális vonalgyűrűbe foglalt körirat (SIGILUM TOKOLIENSE) által határolt mezőben balra fordított, két lábon álló, egyfarkú oroszlán, mellső lábait emeli.

A Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor a 96 jobbágytelken 109 jobbágyot és 33 házas zsellért írtak össze. A XIX. század elejére a község határának mintegy négyötöde volt a jobbágyok kezén. A ráckevei koronauradalmi birtok elsősorban erdőséget jelentett. A század elején Herminamajor területére betelepült bolgár kertészek hatására a zöldségtermesztés megnövekedett. A piacozást a tejtermelés és a tejfeldolgozás, a termékek házhoz szállítása egészítette ki, amely az egyes családok számára állandó kereseti forrást jelentett.

Tökölig 1892-ben épült meg a Budapest Közvágóhídról induló HÉV. Ezáltal napi kapcsolatba kerültek az itt élők a fővárossal. A település jelentős számú délszláv lakossága hagyományait őrizve bizonyos mértékig elkülönült a környék településeitől. A lakosság elszegényedett része bejárt Csepel és Budapest ipari üzemeibe dolgozni. A település népességszámának erőteljes növekedése az 1930-as években a betelepülőkből adódott. Az itt élők egy hagyományos 

Forrás: Wikipédia

 

Hirdetések

DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd