Szigetvilág

Ne maradj le semmiről!

Szigetcsép

Szigetcsép
 
Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Ráckevei
Jogállás község
Polgármester Kóta István (független)[1]
Irányítószám 2317
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 2313 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 128,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,20 km²
Időzóna CET, UTC+1

Történet

Szigetcsép határa már a rézkorban is lakott volt. A rézkori leletek mellett jelentős a község északi határában feltárt kora vaskori temető.

A község első okleveles említését "Cséptelek" néven 1283-tól ismerjük. Korábban "Chepteluk" volt a falu neve. 1283. október 19-én IV. László Moys mester özvegyének adta a birtokot. Moys V. István nádora IV. Lászlónak, akinek felesége Árpád-házi hercegnő. 1290-ben Fenenna királyné az oklevelet átírja, és Moys özvegye által így a budavári apácák tulajdonába kerül a birtok. A beginák még a 15. században is a község birtokosai.

Az 1559-es török összeírásban "Csépány" néven pusztaként említették. A legkisebb adót fizették a lakói. Az elnéptelenedett falu is a szultáni hászbirtokokhoz tartozott.

A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését. Politikai okok miatt alig hoztak magyarokat a telepítőbiztosok. A községbe - mely ekkor már "Csép" néven szerepel - 1706 táján rácokat telepítettek. Majd 1750 táján németek érkeztek Nürnberg és Württemberg környékéről, magukkal hozva szőlőtermesztési kultúrájukat is.

Több alkalommal sújtotta természeti csapás a községet. Az 1838-as árvíz után telepednek le a lakosok a község mai területére, a Dunától távolabb. Ekkor már Szigetcsép néven szerepel. 1870-ben óriási tűzvész pusztított, leégett a falu nagy része. Az 1876-os árvíz idején a mai Fő utcán csónakkal közlekedtek. Ezután kezdik meg a védgát építésétszegedi és bezdáni kubikusokkal. 1940-ben és '56-ban ismét kiöntött a Duna két ága, a Ráckevei-Duna felől egészen az udvarokig nyomult a víz.

A dualizmus idején a falu fejlődése virágzásnak indult. Iskolák, óvoda, malom, Hitelszövetkezet, Hangyaszövetkezet alakult. A községhez tartozik Szőlőtelep is. Az itteni királyi birtokon 1889-ben kezdték meg a szőlő telepítését.

1914-ben az első világháború kitörésekor 500 férfi vonult be a községből, 58-an hősi halált haltak. ATanácsköztársaság utáni román megszállástól a község sokat szenvedett.
A második világháború idején a későbbi Csepel Autógyár helyén működő repülőgépgyár bombázásakor a falut is gyakran érte támadás. 1944 novemberében a falu a frontvonalba került, ezért lakosságát kitelepítették Dunakisvarsányba. A hetekig tartó harcok megviselték mind a falu épületeit, mind a lakosságát. 1944. december 29-30-án körülbelül 250 személyt vittek el két évi ukrajnai kényszermunkára. 1945 júniusában 24 családot, mint népellenes bűnösöket, internáltak Királyrétre, majd 1946 májusában 464 német ajkú személyt telepítettek ki Bajorországba. Helyükre Mezőkövesdről, Körösladányból ésSzlovákiából hoztak embereket. Számuk az 500 főt meghaladta. Ennek megfelelően folyamatosan változott a falu népességének összetétele.

1952-ben megalakult a Lenin MGTSz, amely 1970 után Csepel-szigeti Lenin MGTSz néven egyesül a szigetszentmártoni ésszigetújfalui szövetkezetekkel. A község határában kezdte meg működését a Kertészeti Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) Szigetcsépi Tangazdasága, amely nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik a mai napig.

A '90-es években a tsz átalakult Csepel-szigeti Szövetkezetté. Megalakult a német és a szerb kisebbségi önkormányzat. Felépült az új községháza és a reformátusok temploma is. A régi iskola felújításával kialakították az Időskorúak Napközi Otthonának épületét. A '80-90-es években az iskola is új otthont kapott. A régebbi villamosítás mellett kiépült a víz-, csatorna- és gázvezeték, a telefonhálózat.

Forrás: Wikipédia

Hirdetések

Our website is protected by DMC Firewall!