Szigetvilág

Ne maradj le semmiről!

Makád

Makád
 
Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Ráckevei
Jogállás község
Polgármester Baski Gábor (független)[1]
Irányítószám 2322
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 1150 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 38,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,77 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története

Viszonylag kevés régészeti lelet ismert Makádról. A község határában az időszámítás előtti II. évezredben valószínűleg már éltek emberek. Későbbi korokból a környéken végzett ásatások során hun és avar települések maradványai kerültek felszínre. Az Árpád-korban Makófalvának hívták. Első okleveles említését 1430-ban keltezték, akkor két község volt ezen a területen: Gyála és Simonfa. Határrészként ezek a nevek napjainkig fennmaradtak.

A török hódoltság idején szultáni hász birtok. Lakói 1563-ban 15 770 akcse adót fizettek. 1633-ban a 25 családdal jelentős falu a Csepel-szigeten. Makád a szigeti reformáció fontos települése. A középkori katolikus templomot vették át és használták istentisztelet céljaira. A jobbágytelkek elaprózódtak, ez maga után vonta a zsellérség kialakulását. Házatlan zsellért 1770-ben nem írtak össze, míg 1828-ban már 77 név mellett szerepelt e meghatározás. A 18. és 19. században súlyos kolerajárványok pusztítottak az országban, és ezek Makádon is komoly áldozatot követeltek, összesen 133 személy halt meg.

Fényes Elek 1843-ban megjelent földrajzi könyve szerint a településnek 1179 lakosa van. Az első "Rév Társaság" 1848 elején alakult. A községből az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 125 nemzetőrt állítottak. Az 1857. évi népszámláláskor 1349 személy élt a településen. Az 1875-1880-as esztendőket megelőzően jelentős művelési ág volt a szőlőtermesztés, de a 19. század végén az első filoxérajárvány a makádi szőlőket sem kímélte. A dunai árvizek ellen a védgátakat 1898-ban kezdték építeni. A századforduló éveiben a népességszám csökkent a faluban.

1914 nyarán 424 férfit soroztak be katonának Makádról, majd 1916 októberében elvitték a falu két harangját háborús célokra. A háborút követően 1918 őszén felmerült a frontról hazatért katonák között a Nemzeti Tanácsmegalakításának gondolata, és a tervet meg is valósították. 1919. április 7-kén megválasztották a 15 tagú testületet. 1919 augusztusától a faluban ismét a századforduló megszokott életritmusa szerint éltek: a hagyományos mezőgazdasági munkák elvégzése jelentette a mindennapokat. Az itt élőknek a helyi színjátszó kör, a dalárda, a leány énekkar szereplései jelentős közösségi események voltak. A makádiaknak fontos szervezete ekkor az 1896-ban alakult tűzoltó egyesület, hisz működése a nagy tűzvészektől való megszabadulást jelentette.

A falu lakossága 1930-ban 1437, 1941-ben 1429 fő, akik közül ekkor néhány kivételével mindenki magyar anyanyelvűnek és nemzetiségűnek mondta magát. Működtek itt ácsok, cipészek, takácsok, akiknek termékei nagyobb vásárokon is keresett árunak számítottak. A falu megszokott életét az 1940. évi tavaszi árvíz feldúlta. A Lórév felőli részen, a Duna gátszakadása miatt a környéket elöntötte a jeges ár. A lakosságot kitelepítették, csak a férfiak közül maradtak néhányan otthon, hogy az elmenekített állatokat ellássák.

Az árvízkárok helyreállításával egy időben egyre többen kaptak katonai behívót. A háború elérte Makádot, a front 1944végén dúlt a makádi részen. Az itt élők közül a háború áldozata lett több mint harminc ember.

A földosztás után a földhöz jutottak megkezdték a gazdálkodást a sok apró parcellán. A falubeliek – a termelőszövetkezetek szervezésének időszakában megalakították saját gazdaságukat. A tanácsi feladatok átszervezésével az 1970-es évektől közigazgatásilag sok szállal kötődött Ráckevéhez a település. A sziget legdélebbi településének szépségeit és gondját tudhatja sajátjának Makád 31,77 km` területen élő 1206 lakosa. A lakások száma 503, és ez a szám folyamatosan, évente 1%-kal gyarapszik. A villanyhálózat több évtizede kiépült. A vízvezeték hossza 12,4 km, és erre rákötötték a lakások 90%-át. A csatornahálózat kiépítésének befejezése után a szennyvízelvezetés és -tisztítás gondja is megoldódik. A faluban a vezetékes gázt a háztartások 50%-ában használnak, és a telefonigényeket is kielégítették. A községben sok a személygépkocsi. A 20. század utolsó harmadára a mezőgazdasági területeken végbement változás az ott élők munkalehetőségeit nagymértékben átformálta.

A lakosság a mezőgazdasági és ipari tevékenység mellett elsősorban a szolgáltatások területén találhat új, tartalmas munkalehetőséget. A helyben működő vállalkozások között kft. formában három működik, egy szövetkezetiben, öt betéti társaságként, az egyéni vállalkozók száma pedig több mint negyven. Komoly lehetőség rejlik a falusi turizmus rendszerének kialakításában, hisz a szép környezet, a kirándulási lehetőségek, a ráckevei termálvíz és a közeli látnivalók jelentős vonzerővel rendelkeznek. A faluba látogató a makádi nagyerdő és halastó környékén kellemes környezetben kirándulhat, gyönyörködhet a sziget egykori állapotához közel álló terület szépségeiben.

Forrás: Wikipédia

Hirdetések

DMC Firewall is a Joomla Security extension!